6.rész

Szóval.
Harry és Liam felmentek a szobára, mondván fel kell magukat frissíteni az estére. Nekem sem ártott
volna hazamenni és ledobni magamról ezt a kényelmetlen munkaruhát.
19.14
Útközben felhívtam Stacyt és hál'istennek ráér és be tud jönni estére a hotelba.
Mikor hazaértem, üres volt a ház. Találtam egy cetlit a hűtőn, miszerint anyáék elmentek vacsorázni. Remek.Legalább nem kell magyarázkodnom, hogy hová megyek az este.
A szobámba érve Jo köszöntött. Georgi is ott volt, az ágyamon pihent. "Mi a helyzet srácok? Ma elmegyek..bulizni.ehmm...kiváncsi vagyok mi lesz belőle.." Majd odament a szekrényemhez és az estéhez alkalmas ruhát kerestem. Egy kényelmes farmer és egy fekete, kissé kivágott felső mellett döntöttem. Ledobtam a székemre és mentem tusolni.
19.55
A konyhában készítettem magamnak egy szendvicset, miközben a híreket figyeltem. A hűtőben találtam 4 Jack Daniels-t. Hm, mi lenne, ha..egyet elvennék? Elvégre marad 3..  Gyorsan beletettem a táskámba és még dobtam bele néhány zsepit, szájfényt, sprét és a mobilomat. Az órára néztem..20.19
Lassan-nagyon lassan elindulok. Anyáéknak hagytam egy levelet, hogy bulizni mentem és valószínűleg éjfélre itthon leszek. Még tettem Jo-nak és Georginak kaját a táljukba, meg tiszta vizet és elbúcsúztam tőlük. A Jack Danielssel a táskámban, szaporán dobogó szívemmel és nagy mosollyal bezártam magam mögött az ajtót és elindultam az 5 szexistenhez.


.

5.rész

"Nos..hol marad a szendvicsem?" kérdezte megrovóan. Nem tudtam mit feleljek neki. Végül is az igazat! "Nem volt kedvem felvinni" vontam vállat. Pimaszul ránéztem, hogy lássam a reakcióját. Zöld szemei az enyéimbe fúródtak és megharapta alsó ajkát. Na nee..miért csinálja ezt? "Szóval..nem volt kedved..felhozni" fújta ki lassan a levegőt és kissé közelebb hajolt(!). "De neked ez a dolgod, nem? Hogy..kiszolgáld a vendégeket.." búgta lassan. Nadja..Nyugi! Parancsoltam magamra, mert tudtam, hogy mire vagyok képes. Arra, hogy úgy felpofozom, hogy csak holnap kel fel. Beképzelt majom! "Ja, az a dolgom. De az egoista seggfejeket nem kell kiszolgálnom". Gúnyolódtam. Na erre mit lép! Mosolygott. Úgy mosolygott, mint egy angyal. Egy gyönyörű, beképzelt, egoista angyal.. Már csak azt vettem észre, hogy pár centi választ el tőle. Ez meg mi a ..mi a .FENÉÉT MŰVEL?!! Puha ajkait rátapasztotta enyéimre és lágyan szívni kezdte. Éreztem azt a vadító-csábító illatát. Éreztem ahogy levegőt vett... Hagytam. De miért?! Nadja, csinálj már valamit!! De nem tettem semmit. Már emeltem a kezem, hogy eltoljam magamtól de..Élveztem. Úristen..Az egyik felem tiltakozott ellene, a másik pedig mindennél jobban vágyott rá. Majd mikor véget ért ez a ..ehmm.. maradjunk annyiban,hogy "EZ", vigyorogva rám nézett és ezt mondta: "Hm..ez finomabb volt bármelyik szendvicsnél." mondta rekedtes hangján. Én meg csak álltam és bámultam élénkzöld szemeit. Pislogtam néhányat és (szerencsémre) megjelent a másik srác. Azt hiszem az a Liam nevezetű. "Na, mi a helyzet fiatalok?" kiáltotta vidáman. Odajött a pulthoz és megveregette Harry vállát. "Miért jöttél le, Liam?" kérdezte a göndörke, de rajtam tartotta a szemeit. "Háát..gondoltam megnézem, egyben vagy-e még" nevetett Liam. "Mert hát az első találkozásról eléggé hevesnek tűnt  csaj.." vigyorgott tovább. Na, szép! Azt hitte, bántani fogom Harryt? Végül is..most tényleg nem tudom mi a fene történik! "Nyugi, Liam. Minden a legnagyobb rendben..." nézett rám Harry és perverz vigyor jelent meg angyal-arcán."Épp csak..a szedvicsekről..beszélgettünk" vigyorgott. Aztán azt vettem csak észre, hogy sunyin egymásra néznek és mintha kacsintottak volna. "Nadja..nem..nincs kedved..ehmm.. feljöhetnél a szobára, tudod..van pia" kacsintott Liam. Pia? Piával akar megvesztegetni? Szép! Mivel mindketten látták, hogy hezitálok, Harry így szólt: "Naa, kérlek, Nadja..lesz sok szendvics" búgta ravaszul és kacsintott. Hát persze, hogy szendvics..azt hiszi, hogy csókolóznék vele még egyszer? Na, persze! Ez csak egy pillanatnyi zavar volt nálam..többször nem fordulhat elő. Beképzelt seggfej. Vissza-grimaszoltam neki és Liamhoz fordultam. Támadt egy ötletem. "Nos..9kor a szobán?" Liam elmosolyodott és kacsintott. "Szuper, remek lesz. Bemutatunk a srácoknak..Paulnak meg megmondjuk, hogy..menjen szórakozni egy kicsit." vont vállat Liam. Ekkor eszembe jutott, hogy kellene valakit találnom magam helyett a pult mögé. Talán felhívom Stacy-t, hogy ugorjon be. Stacy pár évvel idősebb csaj, aki szintén a hotelban részmunkaidős. Remélem rá ér. Oké. Ma este Nadja Lupowska megmutatja, hogy milyen egy félvér lengyel csaj!

4.rész

9.48
Még is mi a fenét gondol ez a beképzelt majom?! Hogy mindenki imádja, ja persze..Még mindig ideges voltam Harryre. Gyorsan lelifteztem, és nagy szerencsémre senki nem volt ott. Ha jöttek volna új vendégek, bizonyára csengettek volna és Thomas rögtön rájött volna, hogy elhagytam a pultot. Hál'istennek megúsztam. Vissza álltam a pult mögé. Sikerült kicsit lenyugodnom. Pár perc múlva lépteket hallottam a hotelból. Mikor megláttam ki az, elfordítottam a fejem. Na tessék! Itt is van. Az a beképzelt pofája csak úgy sugárzott. Mintha egy másodpercig mosolyt láttam volna arcán, de aztán nem bámultam tovább. Azt hittem odajön hozzám, hogy bocsánatot kérjen, vagy valami, de elsétált a pult előtt. Még csak felém sem nézett. Odament az automatához és beledobott néhány pennyt, majd megnyomta az egyik gombot. Úristen, miért bámulom?! gondoltam. Pár másodpercre elfordítottam a fejem, de később megint azon kaptam magam, hogy őt nézem. Megfogta az immár kávéval teli poharat (megéreztem az illatát) és lassan megfordult. Szájához emelte és kortyolt egyet. A száján maradt egy kis hab és precízen lenyalta. Ekkor rám pillantott. Én persze rögtön elfordítottam a fejem és bevágtam a "közönséges" pofát.  Biztos voltam benne, hogy mosolyog. Aztán szép lassan elhaladt a pult előtt és odament a lifthez. Kortyolt még egyet, majd mikor kinyílt az ajtó, beszállt. Ez nem létezik, hogy ilyen hatással legyen rám..gondoltam. Amúgyis, ezzel most mit akart elérni? Hogy majd a nyakába ugrom, hogy "ó, Harry odavagyok érted" Na, arra várhat! Miközben ujjaimmal dobolgattam a pulton, Thomas jelent meg. Kissé zaklatottnak tűnt. "Nadja, tudom, hogy abban egyeztünk meg, hogy délig maradsz, mégis arra kérnélek, hogy maradj bent délután..meg este is!" hadarta a fiú. Megdermedtem és eléggé fura pofát vághattam, mert így folytatta: "Tudod, Lily, a barátnőm..5 napja benn van a kórházban és.. ma este szül! Nagyon szeretnék ott lenni..megígértem neki, már vettem neki virágot is és pici zoknikat a kicsinek.." "Oké, renden, itt maradok. Nyugodj meg!" vágtam a szavába. "Nagyon köszönöm! Valahogy még meghálálom!" azzal megölelt és elviharzott a hotelből. Én meg csak bámultam utána. Szuper. Estig itt kell lennem. Biztos, hogy még fogom látni ŐT...ha máshogy nem, biztosan lejön még egy kávéért. Ha-ha... Most mit fogok csinálni? Semmit. Kit érdekel az a majom? Senkit. Ekkor felkapcsoltam a Notebook-ot és rámentem Youtube-re majd beírtam a keresőbe, hogy dubstep és a másodikra mentem rá majd a hangerőt maxra tettem. Elvégre csak én hallom, az emeleten szigeteltek a falak. Megszólalt a telefon. Pár másodpercig csak bámultam, végül felvettem. "Halóó, 2 sajtos szendvicset kérek szépeen. Köszönöm" már megint az a búgó, rekedtes hang. Ő volt. Nem. Azt már nem. Én aztán nem megyek fel. Nem érdekel. Gondolkodtam, hogy elmegyek szólni Danielnek..de nem tettem. Megmakacsoltam magam és tovább hallgattam a zenét. Eltelt 1 perc. Aztán 2. Majd 5. Aztán amikor az órára pillantottam, 10.34 volt. Épp, hogy a lift felé néztem, megjelent. Megjelent az a tökéletes, lezser alak. Már onnan éreztem azt a csábító, egyedi illatot. Láttam azokat a csintalan göndör fürtöket, amint az egyik pimaszul bele lóg tökéletes arcába. Zöld szemei ragyogtak, majd halvány mosolyt láttam baba arcán. Egyre közeledett. Most biztos, hogy nem az automatához megy. Komolyan közeledett. Végül megállt a pultnál- pár centire tőlem.

3.rész

9.24
Még mindig dermedve álltam a pult mögött és néztem ahogy az 5 (plusz a "gorilla") félisten beszáll a liftbe. Ez most komoly? Ezek a pasik komolyan ebben a hotelben éjszakáznak? -gondolkodtam. Ekkor eszembe jutott valami. Felkapcsoltam a Notbookot és a youtubon kikerestem a nevüket. Rákattintottam az egyik videóra. Szörnyen ismerős volt. Ahogy hallgattam, meg kellett kapaszkodnom az asztalban, mert kis híján össze estem. Ezt nem hiszem el! Ez..ez nem lehet! Ez az 5 sármos férfi nem létezik, hogy ezt a zenét játssza. Tudni illik szörnyen kritikus voltam, ha zenéről esett szó. Mindenről megvolt a véleményem. Megvolt, hogy mit szerettem és mit nem. Aztán lejjebb megtaláltam a videó dátumát. 2010. Oké. Most pedig 2013 van. 3 év alatt bizony változhattak. Végül is az ég szerelmére, 16 vagyok és nem hallgatok ilyen..tini zenéket. Mert ez az volt. Szerintem nagyon az. De legalább 3 éve. Azóta biztosan mást is játszanak. Kicsit meggyőztem magam, hogy ne legyek ennyire undok (pedig csak az igazságot mondom) de azért a rajongójuk még nem leszek. Elvégre maguk, mint pasik igazán..Jók! Amint ott bambultam, megcsörrent a telefon. Felvettem és egy kissé ismerős hangot hallottam beszélni. "Haló, öhmm, kérek 5 koktélt a 279-esbe, mindegy milyet, csak szesz legyen benne. Köszönöööm" azzal le is tette. Telefonon keresztül is hallottam, jól szórakoznak odafönn. Vissza tettem a kagylót, majd lassan megfordultam. Gondolkoztam, hogy szóljak-e Thomasnak, hogy vigye fel ezeknek a .. öhm, fiúknak a rendelésüket, de..Nem. Bementem a konyhára és szóltam Danielnek, a pincérnek, hogy 5 koktélt kérek. Pár perc múlva már a liftben álltam és mikor kiszálltam, a számokat figyeltem. 276, 277,278, és 279. Nagyot nyeltem kopogtam. Semmi. Már készítettem a kezem még egy kopogáshoz, de leeresztettem. "Ugyan, Liam, hát nem bírod felfogni, hogy egy ilyen csajt keresni, mint ő, olyan mint tűt keresni a szénakazalban?" Biztos voltam benne, hogy a göndörke az."Lehet, de honnan tudod, hogy csak azért nem szólított le, mert..mit tudom én..sokkot kapott..vagy..szégyenlős.." hallottam egy másik hangot. "Nem,Liam, nem..ő más, biztos vagyok benne" hallottam megint a göndörkét. Na jó, most kopogok! Azzal már nyílt is az ajtó. "Ó, hát itt is vannak a koktéljaink." csillant fel a göndörke szeme. "Igen, fogyasszátok egészséggel" mosolyogtam majd megfordultam, hogy vissza induljak. A göndörke még mindig ott állt az ajtóban. "Hé..egyébként Harry vagyok!" Erre visszafordultam. "Nadja" nyújtottam neki kezet. Ő elfogadta. Keze puha volt és meleg. "Nincs kedved bejönni?" kérdezte halkan. "Hát..vissza kéne mennem.." kicsit elhallgattam. "Csak egy kicsit, naa.." kezdett kérlelni Harry. Furcsa hatással volt rám. Végül azon kaptam magam, hogy a szobában állok. Oltári nagy rendetlenség, a cuccok szétdobálva, itt-ott piszkos zoknik, felsők, üres csipszes zacskók, zsebkendők és had ne soroljam.
Ekkor megláttam a magas, rövid hajú srácot. "Liam, ő Nadja." mondta széles vigyorral Harry. "Á, örvendek" nyújtotta a kezét Liam. Keze nagyobb volt, mint Harryé. Gyönyörű barna szemei az enyéimbe fúródtak. "Hm, finom a koktél. Martini?" szólt Harry. "Öhm, biztosan.." vontam vállat. Harry hosszan bámult. Nem tudtam mire vélni, de nem szóltam semmit. "Harry, nem értem miért rendeltél koktélt, mikor tudod, hogy tele vagyunk piával" nevetett Liam. Harry rosszallóan nézett rá. "Liam" sziszegett. Én kaptam a helyzeten: "És pontoson mit értesz azon, hogy tele vagytok piával?" kérdeztem közönségesen. "Vodka, sör, ír pálinka..." sorolta Liam. "Liam, nem hiszem, hogy ilyen ..módon kéne társalogni a hölggyel." morogta Harry. "Ugyan, semmi gond. Én is..szeretem a piát..persze csak mértékkel." vigyorogtam. Liam szeme felcsillant: "Na, végre ! Harry igazad volt, hogy mégegy ilyen csajt keresve sem találnál..Szép, fiatal  a piát is bírja..már csak arra lennék kiváncsi milyen az ágy.." ."Na jó, Liam, elég lesz!" mondta Harry majd  odajött hozzám és ezt mondta halkan:"Bocs, kissé bepiált" "Semmi gond, bírom az..az ilyen pasikat" mondtam. "Nem is .. lepődsz meg?" kérdezte furcsállóan. "Ugyan miért kéne?" kérdeztem értetlenül. "Hát tudod mi vagyunk a One Direction..akiket mindenki a cukiságról, kedvességről ismer..érted.." Értetlenül néztem rájuk.. "Ja..izéé..hogy is mondjam..nem ismerlek titeket..Tényleg. Még nem hallottam rólatok, csak ma amikor Thomas mondta, hogy jöttök és rámentem a YouTu.." hadartam, de Harry leállított. "Szuper!" csillant fel a szeme és mosolyra húzta a száját. Kérdőn néztem rá. "Szóval ti igazából ilyen önimádó ..banda vagytok?" Nevetett. "Önimádó? Lehet...tudod sokan imádnak engem.." Itt akaratom ellenére is felszaladt a pupma.. "Hogy sokan imádnak? Hát tudod te, hogy kik imádnak téged? A kis 13 évesek.Azok! Meg a zenétek sem valami nagy szám, olyan hangot még én is tudom kreálni magamnak a géppel.. Méghogy mindenki imád.." háborogtam. "Hé, ne kapd fel a vizet." mosolygott Harry. Én azonban az ajtó irányába indultam. "A poharakat majd hozzátok le!" ordítottam és becsaptam magam mögött az ajtót. "Hé hová ilyen sietősen?" kiáltotta kómásan Liam. "Hm..szép, fiatal és még saját véleménye is van..jobb, mint gondoltam" mondta Harry és egy féloldalas mosoly jelent meg azon a tökéletes arcán...

2.rész

Szombat regel, 6.00
Esik az eső. Nincs valami nagy kedvem felkelni, de muszáj. Félhétre ott kell lennem a hotelban. Miután sikerült kivánszorognom az ágyból, elmentem mosakodni és felvettem az elő készített "egyenruhát". Fekete rövid szoknya és egy fehér egyszerű ing.  Hm..nem vagyok oda érte, de a munkáért mindent. Lementem a konyhába kajálni, közben bekapcsoltam a tv-t. Joff és Georgi még aludtak, de már elkészítettem nekik a kaját. Anya ugyanis csak dél körül kel, mivel szombat van.. Még a teámat kortyolgattam, amikor meghallottam valami rémséget a tévéből. Muszáj volt odanéznem. 5 fiút láttam ugrálni a képernyőn valami förtelmet énekelve. Hát..hallatszott, hogy számitógéppel van feljavítva a hangjuk, meg hogy az egész zene géppel van csinálva. Oké. Biztos valami tinicsajoknak szánt divatzene. Le is kapcsoltam a tévét és mentem a buszmegállóhoz.
6.28
"Ezt nevezem"- kiáltotta egy ismerős hang, mikor beléptem az ajtón. Thomas volt az, a  hotel igazgató helyettese. Kellemes társaság volt, nem úgy, mint az igazgató. Azt ki nem állhattam.
"Jó reggelt,Thomas"-mosolyogtam. "Nem lesz nagyon sűrű napunk. Elsőnek jön egy fontos nő  Londonból. Utána egy pár német turista és kábé 9-re kéne megérkeznie egy bizonyos One Direction nevzeteű bandának." mondta komolyan Thomas. "Rendben, ura leszek a helyzetnek" válaszoltam. Thomas kacsintott majd elvonult. Lassan telt az idő ezért rámentem Youtube-ra és hallgattam egy kis dubstepet meg R'n'B-t. Lassacskán megérkezett az a bizonyos befolyásos nő és utánuk a német turisták is. Már csak annak a bandának kellett volna megjelenni. Unalmamban dobolgattam ujjaimmal az asztalon és kicsit elbabmultam, majd hangzavarra lettem figyelmes.  Előbb belépett az ajtón egy nagydarab férfi. Kicsit megtorpantam, majd őt követte egy göndör hajú, megtermett magas fiú. Kiszorult belőlem a levegő. Ezután egy magas, rövidre nyírt eszméletlenül szexi pasi következett. Látszódott rajta, hogy edz...akaratlanul is elkezdtem fantáziálni..Hmm,vajon milyen lehet vele? Úristen, Nadja, hogy juthat ilyen eszedbe?!! Próbáltam kiverni a perverz gondolataimat a fejemből,de nem ment, ugyanis egy még szexibb pasi jött. Fekete, felzselézett haja, és nagy, barna, szemei megbabonáztak. Alakja hibátlan. Olyan..pasis!!.Utánuk pedig következett egy szőke, és egy magas, mosolygós pasi. A barna haját oldalra fésülte, es szájába harapott. Fogalmam sincs miért. Csak úgy kavarogtak a fejemben a perverznél perverzebb képek! Nadja, jellemző!! Meglátsz néhány über szexi pasit, és már "azon" jár az eszed?!? Megráztam fejem, és erőltetetten mosolyogtam egyet a göndör hajúra. Zöld szemei csillogtak, kissé fáradtnak tűnt. "Jó reggelt! A One Direction névre foglaltunk itt 2 szobát." mondta kedvesen. Pislogtam egyet. Pislogtam még egyet.  Halványlila fingom sem volt, hogy ki a fene aza One Direction. Milyen zenét játszik, hol játszanak, hány évesek satöbbi.  Oké. Nyugi Nadja. Próbáltam mosolyogni. "Jó reggelt, igen, a tiétek a 278-es és a 279-es szoba a 14. emeleten." Azzal átnyújtottam a göndörkének a kulcsot.  Az mosolygott egyet, majd intett a fiúknak, hogy kövessék. A rövid hajúra néztem. Jól tettem, mert ő is figyelt. Megharaptam ajkaimat, aztán a göndörre néztem. Az még egyszer rámnézett. Zöld szemei ezúttal élénkebbek voltak és mélyen bámulták az enyémeket. "Na, gyerünk már, hulla vagyok!" hallottam a fekete hajú hangját. A göndörke biccentett majd lassan, odamentek a lifthez. Én meg halkan nyöszörögtem, mint egy kiskutya akinek most liftezik fel az emeletre az anyukája...

1.rész

Nevem Nadja Lupowska. Ezt azzal magyarázom, hogy 16 évvel ezelőtt anyám elkövette azt a hibát, hogy hozzáment apámhoz, Maciek Lupowskyhoz. Apám Lengyelországból utazott Birminghamba, valamilyen mukahely miatt. Elcsábította anyámat, aztán megszülettem én és megkaptam a Lupowska nevet..Anyámnak persze nem volt elég, hogy Lupowska legyek, pluszba a Nadja nevet adta nekem. Oké. Szóval apám 4 éves koromig velünk élt, aztán visszament Lengyelországba. Évente 2x találkozunk:nyáron és Karácsonykor. Nem is bánom. Anyám egyébként már felszedett egy újabb pasit, Franket, a zoológust. Bírom a csávót, jófej és lehet vele beszélgetni olyan dolgokról is, amelyekről anyával nem. Idén kezdtem a gimit, és néha az egyik birminghami hotelben dolgozom. Egy kis pénz sose árt, ugyebár. Van egy macskám, Joff és  3 éves keverék kutyusom egy menhelyről, Georgi.  Barátokban nem vagyok gazdag. Egy nagyon jó barátnőm, akivel már pisis korunk óta együtt voltunk, Zoe pár hónapja elcsábította a pasimat..finoman szólva. Azóta a pokolba kívánom, a csaj meg játssza a hülyét. Nem is csoda.  Szőke, magas, agyatlan, beképzelt liba. Tudjátok az a CSAK rózsaszín ruhákban járó + csivavával futkosó csajok közé tartozik.Nem is tudom, mikor változott meg. Tök normális, aranyos, jófej csajszi volt, akinek nem lehetett parancsolni, a maga ura volt. Aztán valahogy bele került a kényes libák körébe... Szóval 2 haverom van csak. Az egyik Nathan. Gimis osztálytársam. Jófej, aranyos, de ha kell bárkit elintéz.  A másik Olivia, 5 évvel idősebb tőlem. Nem vagyunk öribarik, de ha rám jön a "szükségem van egy nővérre" hiszti, mindig ott van és megbeszéljük a dolgokat. A csaj fősulis (állatorvos) és egy nyitott napon ismerkedtünk meg egy kutya- menhelyen. Hasonlít rám, csak kicsit idősebb. Nem csoda, hogy nincs sok barátom, ugyanis nem vagyok az a talpnyalós típus. Makacs, önfejű, bátor csaj vagyok és mindenről megvan a saját véleményem. 1.szabály. Soha ne akard megváltoztatni Nadját, vagy rossz vége lesz!
Szóval ilyen átlagos és unalmasnak mondható életet élek. Mivel nem kaptunk sok házit a hétvégén, eldöntöttem, hogy bemegyek dolgozni a hotelba. Egyébként a hivatalos neve Royal Garco, de én csak Gar-nek nevezem. Amikor hívtam a tulajnak, hogy számíthat rám szombat reggel, nem tudtam, hogy mennyire NEM ÁTLAGOS lesz az a munkanap.

Újból neki kezdek :)

Szóval tavaly márciusban neki kezdtem egy One Directionös blognak, de áprilisban különböző okok miatt abba is hagytam. Most, 2013-ban egy barátnőm rávett, hogy vágjak bele még egyszer! Hát én hallgattam rá, és remélem ennek a blognak is lesz annyi látogatója mint a másiknak :) 
Ha tetszik, osszátok! :)